Bajza József: Az utas / Der Reisende

 

 

Az utas

 

Messze vándor útra,
Rég kiköltözém,
Napjaim haladtak,
Nem haladtam én.
Szivem szép hazája
Még közel virul,
Fellegek köszöntnek
Láthatárirul.

 

Ah, ki honja földén
Mindent elhagyott,
Terhes annak útja,
Nem lép az nagyot;
Lassan megy, megállong,
Vissza-visszanéz,
Zeng-e még felé szó?
Int-e bucsu kéz?

 

Írta: Bajza József 1804-1858

 

Der Reisende

 

Weit auf wandern Wegen,

lang ausgezogen,

Tage sind fortgegangen,

ich blieb am Boden.

Schönste Heimat meines Herzens

blüht jetzt so betont,

die Wolken grüssen mich,

von dem Horizont.

 

Ah, wer sein Heimatland

ganz verlassen hat,

sehr schwierig wird sein Weg

einsam, desolat;

es geht langsam, vorwärts,

oft schaut er zurück,

gibt es noch ein Zeichen?

Ein winkendes Glück?

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni...