Az érzések pokoltüzében

Az érzések pokoltüzében

***

Egy kitaposott öreg téglajárda

már több tégla hiányzik belőle,

vigyáznod kell, hogy hova lépsz

mert lehet, az életed függ tőle.

***

Mégis olyan jó érzés menni rajta

de most te nem is látod a lyukakat,

habár ha valaki véletlenül belelép

azok majdnem kitörik a nyakukat.

***

Te most csak némán bandukolsz

itt a számodra a lyukak sem újak,

azokon a régi téglákon lépkedsz

amikor még itt, más szelek fújtak.

***

Fiatal voltál, és az egész város ismert

minden anya téged kívánt a vejének,

akkor még előtted állt az egész élet

és te is engedtél egy csaló mesének.

***

Idegenbe, a messzi távolba mentél

ott, egy jobb és szebb életet keresve,

ismerősöket, rokonokat itt hagytál

az évek múltjával te el lettél feledve.

***

Fáj, hogy otthon nem ismer már senki

a te arcodra is lassan több ránc került,

nem csak ők lettek otthon ma mások

hanem vágyad, egy zsákutcába repült.

***

Menj vissza egy pár percre a múltba

gondolj bele, mit tett veled is az élet,

és ne otthon, ő bennük keresd a hibát

akkor nem lesz oly kemény az ítélet.

***

Az élet, az egy kegyetlen szobrász

az egykori szépből egy csúfat formál,

egy ember értéke nem az, amit látsz

valódi énje, ott benn a szívében bujkál.

***

Mucsi Antal- Tóni        2011 Július 17