Ady Endre: Párisban járt az Ősz / Der Herbst war i

 

Párisban járt az Ősz

 

Párisba tegnap beszökött az Ősz.

Szent Mihály útján suhant nesztelen,

Kánikulában, halk lombok alatt

S találkozott velem.

 

Ballagtam éppen a Szajna felé

S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:

Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,

Arról, hogy meghalok.

 

Elért az Ősz és súgott valamit,

Szent Mihály útja beleremegett,

Züm, züm: röpködtek végig az uton

Tréfás falevelek.

 

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé

S Párisból az Ősz kacagva szaladt.

Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán

Nyögő lombok alatt.

 

Ady Endre: 1877 - 1919

 

Der Herbst war in Paris.

 

Gestern, der Herbst in Paris hat sich einschleicht.

Lautlos glitt er die St. Michaels Weg entlang,

im Gluthitze, unter dem stillen Laub,

traf mich am Dorfausgang.

 

Ich schlenderte grad in Richtung Seine

‘d kleine Reis-Holz brannte in der Seele:

rauchig, seltsam, traurig und purpurrot,

über meine Kehle.

 

Der Herbst erreichte mich etwas flüsternd,

der Pfad des St. Michael zitterte fester,

‘d summend flogen die Straße entlang, die

scherzhafte Baumblätter.

 

Moment mal: Sommer staunte es nicht mal

und der Herbst rannte lachend aus Paris.

Er war da, ‘d, dass er da war, weiss nur ich

beim stöhnenden Laub Riss.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni