Ady Endre: Az Illés szekerén / Auf den Elias Wagen

 

Az Illés szekerén.

 

Az Úr Illésként elviszi mind,

Kiket nagyon sujt és szeret:

Tüzes, gyors sziveket ad nekik,

Ezek a tüzes szekerek.

 

Az Illés-nép Ég felé rohan

S ha megáll ott, hol a tél örök,

A Himaláják jégcsucsain

Porzik szekerük és zörög.

 

Ég és Föld között, bús-hazátlanul

Hajtja őket a Sors szele.

Gonosz, hűvös szépségek felé

Száguld az Illés szekere.

 

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,

A Föld reájuk fölkacag

S jég-útjukat szánva szórja be

Hideg gyémántporral a Nap.

 

Ady Endre: 1877 – 1919

 

Auf den Elias Wagen.

 

Der Herr als Elias nimmt alles mit

all, die er liebt ‘d, die versagen:

Es gibt ihnen feurige Herzen,

das sind die Elias Streitwagen.

 

Das Volk von Elias eilt zum Himmel

‘d steht dort, wo ewig Winter ist,

auf dem Eisberg dem Gehirne Himalaja

ihr Wagen staubig ‘d klapperig.

 

Zwischen Himmel und Erde, traurig

vom Wind des Schicksals getrieben,

dem Bösen Schönheiten entgegen

Elias Streitwagen fliegen.

 

Glühende Herzen, vereiste Hirne,

die Erde lacht mit viel Wonne

ihres Eis Weg wird extra bestreut

mit Diamantpulver der Sonne.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni