Ady Endre: A föl-földobott kő / Der hoch-hochgewor

Toni11•  2022. január 17. 08:58  •  olvasva: 36

 

A föl-földobott kő.

 

Föl-földobott kő, földedre hullva,

Kicsi országom, újra meg újra

Hazajön a fiad.

 

Messze tornyokat látogat sorba,

Szédül, elbúsong s lehull a porba,

Amelyből vétetett.

 

Mindig elvágyik s nem menekülhet,

Magyar vágyakkal, melyek elülnek

S fölhorgadnak megint.

 

Tied vagyok én nagy haragomban,

Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban

Szomorúan magyar.

 

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,

Kicsi országom, példás alakban

Te orcádra ütök.

 

És, jaj, hiába, mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is.

 

Ady Endre 1877 – 1919

 

Der hoch-hochgeworfene Stein.

 

Hochgeworfene Stein runterfallend,

mein kleines Land immer wieder klagend,

dein Sohn kommt nach Hause.

 

Er besucht viele Türme auf der Welt,

schwindelnd, verzweifelt auf den Boden fällt,

von dem er gegangen.

 

Er sehnt sich weit weg und kann nicht flüchten

mit sterbenden ungarischen Wünschen,

die wieder aufstehen.

 

Ich bin dein auch in meinem grossen Zorn,

in grosser Untreue, ‘d grossen Jähzorn,

kummervoll, ungarisch.

 

Hochgeworfene Stein ohne Ansporn,

mein kleines Land in vorbildlicher Form

ich bin wie dein Gesicht.

 

Und leider vergebens ist der Absicht

hundertmal hochgeworfen, wäre ich

auch hundertmal zurück.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom