Moldova 80

Ha nem is a kifinomult írói technikája,

mondandója mindig fotelbe szögezett,

bár az igazsághoz hozzátartozik legritkábban

pont ülve olvastam az általa fémjelzett műveket.

Ej, de mit is beszélek múlt időben!

Nem nekrológot, hanem születésnapi

köszöntőt készülök írni megkésve,

de tudom soha nem fogom tudni átadni.

Szerencse gyerekeként egyszer találkozhattam a Mesterrel,

mesébe, vagy groteszk történetbe illő körülmények során

s megajándékozhattam egy tollal. Én adtam végre s nem ő nekem

viszonzásként, hisz többet mutatott s tanított nekem, mint az apám.

De nemzőmet is illeti némi elismerés,

hiszen az ünnepeltre figyelmemet ő

hívta fel és utánagondolva ez nem is kevés

mondjuk úgy magamfajtának épp elegendő.

Megfertőződtem, s kigyógyulni soha nem akartam.

Tessék-lássék terápiaként elolvastam tőle, amit csak lehetett.

Könyvespolcaimat már köteteivel alaposan kitámasztottam,

de várom a további születésnapokat és az újabb könyveket.