Tollkoptato blogja
IrodalomMoldova 80
Ha nem is a kifinomult írói technikája,
mondandója mindig fotelbe szögezett,bár az igazsághoz hozzátartozik legritkábbanpont ülve olvastam az általa fémjelzett műveket.Ej, de mit is beszélek múlt időben!Nem nekrológot, hanem születésnapiköszöntőt készülök írni megkésve,de tudom soha nem fogom tudni átadni.
Szerencse gyerekeként egyszer találkozhattam a Mesterrel,mesébe, vagy groteszk történetbe illő körülmények soráns megajándékozhattam egy tollal. Én adtam végre s nem ő nekemviszonzásként, hisz többet mutatott s tanított nekem, mint az apám.
De nemzőmet is illeti némi elismerés,hiszen az ünnepeltre figyelmemet őhívta fel és utánagondolva ez nem is kevésmondjuk úgy magamfajtának épp elegendő.
Megfertőződtem, s kigyógyulni soha nem akartam.Tessék-lássék terápiaként elolvastam tőle, amit csak lehetett.Könyvespolcaimat már köteteivel alaposan kitámasztottam,de várom a további születésnapokat és az újabb könyveket.
Az atomkor alkonyán
Lekopogok valami közömböset.
Olyan ragrímeset, képzavarosat.Olyat, amit mindenki könnyen érthetkivéve a versiparosat.Szakavatott szem már nem látja,olyan magasról és távolról,nem is csoda, hisz szemét elborítjaa törmelék a gőgvárosból.
Lekopogok valami közömböset,talán engem sem foglalkoztat,szóval közömböset, de nem közhelyeset.Érti, ki gondolkodik differenciáltan.
Hogy mitől közömbös?Esztétikai élményen veszett-e összeaz utolsó száz évben más mint jogdíjörökösés az is csak azért, mert kevésnek tűnt az összeg.
Érdemi vélemény bizony nem hangzik ma semkivéve, ha Puzsér Róbert kimeríti a Btk-t,de azt meg jó mulatságnak tekinti ezernyi ember,így két pofára zabálják írását, műsorát.
Lekopogok valami közhelyeset,nem közömböset, össze nem tévesztenisiralmasat, vagy közröhejeset,a kort, amelyben kénytelenek vagyunk élni.
Íme hát: 2013., elvileg a XXI. század eleje, gyakorlatilag pedig …
Őszi hálaadásra
Az első kérdés ne az legyen kinek!
A második sem. Ugyan minek!?A miért az oldal, ahonnan megközelítemmiért is olyan jelentős ez az ünnep.Miért adunk hálát, elmélkedjünk!Nagyon fontos, hogy erre ráébredjünk,mert míg nem vagyunk tudatában a hála tárgyánakaddig csak vaktában jelölünk helyet az áldásnak.
Mindnek más, amiért kezét imára kulcsolja.Az agrárium életében kevesebbnek játssza afőszerepet, mint ahányan megülik e szép ünnepet,bár tudja mind az elégít ki számos szükségletet.
De kinek jut eszébe naponta, amikor a falatotszájához emeli, neki a legkönnyebb rész adatott,a fogyasztás, ha már a termelésből részét ki nem vettea földet túrót, tehenet fejőt gyakran kinevette.
A szüret, az aratás ,ma nem lebeg a hamburgerzabálóegyre tohonyább, elhízott, lusta városlakólelki szemei előtt, még ha a hálaadáshoz ünneplőt is ölt.Nem az éhezés, koplalás, hanem ez az igaz szellemi böjt.
De ezt nem időszakosan, hanem egész éven át szigorúan betartja,mert bizony őt a szellemi táplálék nem igazán foglalkoztatja.A hála szó más helyen van bejegyezve szótárába,de azt sem forgatja, azzal van kitámasztva az asztal lába.
Kit is kellene ünnepelnünk ezek után döntse el ki-ki maga,a hagyománytiszteleten kívül, hogy mi lehet az indokamegfejtenem nem sikerült, de ez ebből a versből kiderült.Ha ki akarná találni valaki, igyekezzen, míg emléke el nem merül!
Ősz
A legtökéletesebben sikerült ez az évszak.
Időben eljátssza a szerepet, amit ráosztottak.
Nem csúszik a virágzás, nem késik a termés,
pont jókor havazik, az olvadás is megy a rendjén.
A szivárványt évről évre a lombokra festi,
a bogyós gyümölcsét édeskésre csípi.
A tél nem talál már lombos fára,
mindent emlékeztet s búcsúzásra.
A tücsök és a hangya-variánsok
1.A hangya egész évben dolgozott, a tücsök pedig muzsikált. Télen a hangya éhen döglött, mivel a vetést elverte a jég. A tücsök pedig bekerült a Megasztárba, mivel addigra gyakorlott zenésszé vált.
2.A hangya egész évben szorgalmasan dolgozott, a tücsök pedig hegedült. Télen a hangya jó beosztással éldegélt, vegetált, a tücsök pedig szénné kereste magát a haknik során. Legyen ez is példázatja, az becsületes munkának.
3.A hangya az ősei hagyományát betartva, precízen vetett és aratott, a tücsök pedig tessék-lássék módon zenélgetett. Aztán hamarosan tinisztár lett, és milliókat keresett. Erre volt igény. Most is van, de csak erre.
4.A hangya megfeszített tempóban végigdolgozta a nyarat. A tücsök nem halmozott semmit, csak feküdt a fa alatt és ette az édes gyümölcsöket. Szépen ki is combosodott, fel is erősödött. A hangya alaposan legyengülve vágott neki a télnek. A tücsök téli álmot aludt és tartalékait felhasználva ki is bírta tavaszig. A hangya ébren, gyengécskén,gondos beosztással éldegélt,a bolyban. Aztán szépen kimúlt végelgyengülésben.
5.A hangya dolgozott a mezőn, közben a tücsök muzsikált. A hangya hálás volt a tücsöknek, mivel zenére jobban megy a monoton munka is. A tücsök azonban nem tudta elkérni a gázsiját, mivel a hangya olyan kicsi hozzá képest, hogy észre sem vette a fűben.