Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Pokol tornácán
Tinka57 2015. február 17. 20:24
Azt mondják a bölcsek, vagy feladod, vagy, ha egyet előre lépsz,
A járás egyre könnyebb, s bízva kiegyenesedni nem nehéz…
De mikor már a pokol tornácán szédülsz a fájdalmas görcstől,
Mi az előre, ha a remény zuhanni kezd, s lobog a hőtől?
Gyakorta viccelődtem azzal,” inkább a pokol, mint megfagyjak”,
Ám ha éget, a kín könnyel ordítva oltani már nem hagyja…
S ha valaki, szívével a kibírhatatlant úgy megérinti,
Ahogy te a kezeddel üzensz nyugalmat, békét, az hűsíti!
S már jó, lágy kibírhatóvá szelídül melletted a gyötrelem,
Mindened pihentető sziget, menedék a karod, a szemed…
Hangod puha borogatás a lelkemnek, mely áldón simogat,
Aurád vigaszába minden hálás szavam álmodón beolvad.
petruchio2015. február 18. 07:50
"együtt" sok minden elviselhető...túlélhető....amibe egyedül talán bele is pusztulnánk....
skary2015. február 18. 04:57
:)
Törölt tag2015. február 17. 23:57
Törölt hozzászólás.
estvanbalog2015. február 17. 20:30
...tudod drága ...én is a pokol tornácán állva...várom folytatódjon a szép versek varázsa....:)