KÉPEK I.

Tinka57•  2017. április 24. 08:03

Érzések, álmok ölelik egymást,

Vágyamból merítenek látomást,

És nem értem reggel a híreket,

Mert agyamon vihog a folytatás.

 

Zenét hallgatok munkába menet,

A zsúfolt buszon nem kapok helyet,

A többség fülében füldugó van,

Ritmust billegnek az álmos fejek.

 

Mindenki a párás ablakra lát,

Valóságról valóságos homályt,

Réveteg tekintetet kutatva

Az álom az ülőkre rátalál.

 

A sofőr így hősiesen vezet,

Egy mindenkiért, hisz mindenki egy,

És landolunk, mi jót rábólintva,

Leszállnak a képek, s az emberek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pflugerfefi2017. április 24. 18:03

Ilyenek a hét(köz)napok, szürke unalom ül ki az arcokra!
Tetszett a vers gratulálok!

skary2017. április 24. 11:51