Tinka57 blogja

Kitűzöm a kokárdát, 
fejemet feltartom. 
Szívem fölött ott virít, 
s felragyog az arcom! 

Márciusi fényes nap 
nevet a magyarra. 
Tündököljön zászlónk fenn, 
ma ő azt akarja! 

Lobogtassad fényes szél, 
lélek legyen benne! 
Vigaszt öntsön, s új reményt 
fáradt szíveinkbe! 

Az ősöknek szelleme 
itt jár ma közöttünk. 
"Ne féljetek magyarok, 
jó hírekkel jöttünk!" 

A Magyarok Istene 
megsegíthet minket. 
Csak új hittel töltsük meg 
fáradt szíveinket! 

Lobogjon a lobogónk, 
virítson kokárdánk! 
Legyen hű szívünk szabad, 
s talpra áll az ország!

Nálam tíz van, Nálad éppen egy.

Álmodra csókolok szépeket,

Megkérve a magas felhőket,

Juttassák Hozzád repülővel!

Lágyan, simogatóan, békén,

Tiéd maradjon minden szépség,

Sok, kedvesen bolondos érzés

Boldogítson a szíved mélyén!

Ám nem tudnék oly gyönyörűket küldeni,

Mely élményeiddel felér egy kicsit is,

De ha a szíved húrjain pengetnek,

Felébredvén jókedvre derítenek!

Úgy gyere hozzám, mint a mennyországba,

Földi béklyót lerázva meztelenül!

Pszt, ne szólj semmit karjainkba zárva,

Csak a lelked meséljen szüntelenül!

Ne hozz magaddal mást, csak égő vágyad,

Ajkad ízét csókold rám végtelenül,

Hadd lüktessen egyként szívünk dobbanása,

Attól a Világ átka megsemmisül!

S ha kínzó halál mindennek az ára,

Mert hiába várlak reménytelenül,

Hát olvadjak máglyáján a Világnak,

Ha tudom, vágyad valahol beteljesül!

Ott töröld ki mély sebem könnyeidből,

Mit okoztam létemmel akaratlanul…

Akkor ne bánkódj soha már utánam,

S ragyogj szememben rendíthetetlenül!

Próbálj meg boldog lenni, s ne szánj továbbra,

Inkább csillagként mosolyogj töretlenül!

Lehet, rájössz majd egyszer fenn, a magányban,

Szeretlek Kedvesem, csókollak,

Gondolataimban ringatlak!

Vigyázó napsugárban lágyan átkarollak,

Vidám kis szellőben dúdolva, simogatom vállad.

Enyhüljön gondod, bánatod egészen,

Szemed csillogása mosolyra szülessen!

Mibe belefogsz, siker koronázza,

Életed szépségét homlokod nyugtázza!

Álmait a tavasz lábad elé hozza,

Titkos könnycseppjeid szépséggel felitatgatja.

Így vágyom mosolyod megérintgetni,

Lelkedhez szívem virágait kedvedre átadni.

Arra kértél a napokban önzetlen, szerényen,

Nehogy most majd, nagy költségbe verjem magam Teérted,

Szeretnéd, ha Veled, egyszerűen ünnepelnélek!

Hogy születésnapra, üres kézzel Hozzád mégse jöjjek,

Jó, kis, finom borocskával szeretettel köszöntlek…

Örömödnek ezzel persze ne legyen ám vége,

Versben mondom, mit teszek még szeretettel elédbe,

Fogd meg a két kezem, s nézz mélyen a szemem tüzébe!

Rád talál ott milliárdnyi csillag boldog öröme,

S megérzed majd kifogyhatatlan szerelmem belőle...

Életemmel, imámmal a Jó Istentől kérem,

Érd meg és ünnepelhesd azt a kort is egészségben,

Mely idő, a mostani évszámodnak fordítottja éppen!

Addig is élvezd, mit kaphatsz a létedhez kölcsönbe,

Fogadd el hozzá a szívemet, mi Tiéd örökre…