Tinka57 blogja

Szeretnélek megcsókolni,

Édes ajkadon álmodni,

Karod mélyén megpihenni,

Bőröd selymén elrepülni…

 

Szállni, szállni akármerre,

Piros rétre, kék tengerre,

Szivárványszín messzeségbe,

Béke szigetnek csendjébe…

 

Hallani ott fényt a fákon,

Csermelyt táncolni az árnyon,

Csicsergést meg látni szárnyon,

Ahogy ugrál ágra ágról…

 

Csillag meséljen a szánkról,

Kuncogásról, suttogásról,

Lelkünk varázssugaráról,

Szívünk egybeforrt dobjától…

 

Áldott legyen emléke a

Márciusi ifjúságnak!

Kibontották összegöngyölt

Zászlaját az igazságnak.

Minden szavuk égzengés volt,

Végigdörgött hazánk felett…

Koporsói mély álmából

Fölkeltette a nemzetet.

Áldott legyen emléke a

Márciusi ifjúságnak!

Virág termett a nyomukban,

Mint a meleg napsugárnak.

Fönn lengették a lobogót,

Egy csöpp vér se hullott rája…

És kihajtott egy nap alatt

A szabadság rózsafája.

Áldott legyen emléke a

Márciusi ifjúságnak!

Az érzések, gondolatok,

Mint a sasok szállva szálltak.

Föl az égbe, le a földre,

Eget-földet csókolgatták…

És leverték egy kis dallal

A sajtónak vas lakatját.

Áldott legyen emléke a

Márciusi ifjúságnak!

Madárdalos, friss tavaszt fútt

Ormaira Ős-Budának.

Fölpattant a börtönajtó,

Hullott a lánc összetörve…

Dicső nevük’, haló poruk’

Dal övezze, virág földje!

 

.

Nemzetiszín kokárdával
Ünnepelünk e napon.
Itt díszlik a szívem fölött,
Büszke vagyok rá nagyon.
Régen volt. A fiatalok
szabadságot akartak,
Jobb életet mindenkinek..
Énekeltek, szavaltak.
Szabadságharc lett belőle,
Odaveszett sok élet..
A hősökre emlékezünk,
Nekik zengjen az ének.

 

Lobogva lengeti zászlóinkat,

a friss márciusi szél.

Hőseinkre emlékezünk,

kik meghaltak a Hazánkért.

Sok-sok évvel ezelőtt

Petőfi Sándor szavalt,

s buzdította harcra,

az ébredő magyart.

Verse, az ifjak szívében

meghallgatásra talált.

Kossuth Lajos seregében

sok fiatal harcba szállt.

Dobpergős csatákban

ontották drága vérüket.

 

Szabad hazáért harcoltak,

de végül, - minden elveszett.

Emléküket megőrizzük,

hős tettüket nem feledjük,

alázattal fejet hajtunk

minden évben,

márciusnak idusán.

 

 

Azon a hajnalon valami feltámadt, 
kósza szél suttogott tavaszi imákat. 
Szabadság kapuja kitárult előttünk, 
hittük, hogy szolganép nem lesz már belőlünk! 

Azon a reggelen márciusi ifjak, 
szabadság mámoros poharából ittak. 
Hol nemzet, s a haza érdeke az első, 
örömkönnyet sírt a márciusi felhő. 

Azon a szép napon szorgos nyomdászkezek 
tizenkét pontot és Nemzeti dalt szedtek. 
Kiszabadult Táncsics, forrong a pesti nép, 
múzeum lépcsőjén zeng új, tüzes beszéd! 

Petőfi szavalja a Nemzeti dalát, 
küldöttség is indul, nem adjuk mi alább! 
Bécsnek büszke vára megremeg előttünk, 
halhatatlan hősök válnak ma belőlünk! 

Azon a szép napon megtörtént, mit vártunk, 
szabadság virága nyílott ki minálunk. 
illatát tavaszi szelek vitték messze, 
térben és időben távol... végtelenbe! 

Lobogjon a zászlónk, virítson kokárda, 
hadd legyen sorsunknak jobbra fordulása! 
Magyarok Istene, fohászunk hozzád száll, 
panaszos terhével, mint egy fáradt madár...

 

Március 15. nemzetünk nagy napja, 
Történelmünk sok évtizede tiszteletben tartja, 
Március 15. méltó szellemébe, 
Legyünk toleránsak egymás iránt hazánk érdekében. 

Márciusi ifjak, kiket nagyra becsülünk, 
Köszönettel tartozik egész népünk és maroknyi nemzetünk. 
Őseinknek a hazaszeretete legyen példaképünk, 
Ne a szitkozódás, ellenkezés, mit napjainkban élünk. 

Szeretet és a békesség tartson minket össze, 
A magyarok Istene áldjon mindörökre. 
Elődeink hazaszeretete tartson minket egybe, 
Ezer éve élünk itt a Kárpát medencébe. 
Szeretünk téged, mindannyiunk bölcsőjét, 
Itt születtünk, e földnek esszük áldott kenyerét. 
Éljünk tisztességben, szeretetben, békességben, 
Szép hazánkban itt Európa közepében. 

Magyarország nemzetünk nagy napja és emlékezése, 
Kik életüket adták a 48-as szabadságharcért cserébe. 
Dicsőség és hála az elesett hősöknek, 
Hajtsunk fejet némán, a bátor nemzedéknek. 

Ne feledd soha sem, ez mindannyiunk földje, 
Hol elődeink nyugszanak örökre. 
Nemzeti dal legyen mindenkor nemzeti imánk, 
Mit unokáink is szavalni fogják.