Tinka57 blogja
SzerelemCsókküldemény érkezett!
Nálam tíz van, Nálad éppen egy.
Álmodra csókolok szépeket,
Megkérve a magas felhőket,
Juttassák Hozzád repülővel!
Lágyan, simogatóan, békén,
Tiéd maradjon minden szépség,
Sok, kedvesen bolondos érzés
Boldogítson a szíved mélyén!
Ám nem tudnék oly gyönyörűket küldeni,
Mely élményeiddel felér egy kicsit is,
De ha a szíved húrjain pengetnek,
Felébredvén jókedvre derítenek!
Tavaszi reggel
Szeretlek Kedvesem, csókollak,
Gondolataimban ringatlak!
Vigyázó napsugárban lágyan átkarollak,
Vidám kis szellőben dúdolva, simogatom vállad.
Enyhüljön gondod, bánatod egészen,
Szemed csillogása mosolyra szülessen!
Mibe belefogsz, siker koronázza,
Életed szépségét homlokod nyugtázza!
Álmait a tavasz lábad elé hozza,
Titkos könnycseppjeid szépséggel felitatgatja.
Így vágyom mosolyod megérintgetni,
Lelkedhez szívem virágait kedvedre átadni.
Születésnapodra
Arra kértél a napokban önzetlen, szerényen,
Nehogy most majd, nagy költségbe verjem magam Teérted,
Szeretnéd, ha Veled, egyszerűen ünnepelnélek!
Hogy születésnapra, üres kézzel Hozzád mégse jöjjek,
Jó, kis, finom borocskával szeretettel köszöntlek…
Örömödnek ezzel persze ne legyen ám vége,
Versben mondom, mit teszek még szeretettel elédbe,
Fogd meg a két kezem, s nézz mélyen a szemem tüzébe!
Rád talál ott milliárdnyi csillag boldog öröme,
S megérzed majd kifogyhatatlan szerelmem belőle...
Életemmel, imámmal a Jó Istentől kérem,
Érd meg és ünnepelhesd azt a kort is egészségben,
Mely idő, a mostani évszámodnak fordítottja éppen!
Addig is élvezd, mit kaphatsz a létedhez kölcsönbe,
Fogadd el hozzá a szívemet, mi Tiéd örökre…
Tavasz vagy...
Szívemben, mint lágy szellő
Végigsimít édes létezésed,
S beköszönt, mint éledező tájnak
Minden olvadó szegletéhez…
És szerelmes-jó lenni Tevéled!
Érezni ízét csókod rügyének,
Gyógyult tested kinyíló gyönyörét
Várni, hogy lelked újra feléled!
U.i. A nyári rét gazdagsága a bimbózó tavasz varázsa!
Olyan vagy nekem...
Mint kiszáradt forrás, hirtelen feltör
Felszínre hoztad lelkemből
A tisztát, az érintetlent, az erőt
Mely szívedbe csordult előbb,
Aztán meg rám tört…
Őszintén, tündöklőn felért,
Mi zavarba jön, ha rásüt a fény.
Csillámlani még nem merész
Csak vágyja, érzi tested melegét.
Áhítja a reményt…
Olyan vagy nekem, mint tiszta vizű tó,
A kenyér ízében a só
Mint méz illatában a mély, édes íz,
Sivatagban éltető víz,
Kék égen a szín...
Szeretlek, s e boldog érzés
Velem lesz, fönn is, ha már elmegyek.
Mert magadat adtad nekem
Bátorítón személyiségedet,
Az egész lényedet.