Tinka57 blogja

Tudod, elmúlik a bánat

És tenéked szól a fákról

A sok csicsergő, kicsiny madár.

Vigaszként csillan meg egy-egy napsugár.

- Ugye szép a Világ?

 

Hallgasd, elmondják a máról,

Hogy ezernyi fényben táncol

A mosolyodtól a külvilág!

Hagyd el hát, eleget búslakodtál!

- Figyelj, szép a Világ!

 

Hát nézd, ez mind-mind a tiéd!

Hát lásd, nyisd ki a szíved!

És kiálts, tárd ki a karod!

És kiáltsd:- Szeretlek Világ!

 

Ha megbocsájtasz a múltnak,

S megválasztod céljaidat,

Attól majd lelkesedsz és lángra is lobbansz!

Akkor hívj köréd másokat és bíztasd,

Hogy szép a Világ!

 

A kádba becsurgatom

Cickafarkfű olajom,

Rá forró vizet zúdítok,

Kavarognak a buborékhabok.

 

Csillognak lámpafényben,

Gyöngyök ezernyi színben,

Dobol a víz, lemerülök,

Szétszálló illatban felüdülök.

 

Bőröm beszívja selymét,

Oldja gondjaim terhét,

A mindenség elém terem,

Magával ragadja képzeletem.

 

Aranya felmelegít,

Ezüstje kiszabadít,

Bársonyszárnyán messze repít,

Szépséget, nyugalmat összevegyít.

 

Most már önmagam vagyok,

Azt érzem, mit akarok,

Testem köpenybe burkolom,

Ágyamba térve békén álmodom.