Kurill blogja

Személyes
Kurill•  2025. február 2. 19:04

Megálló

Találkozom veletek.

Itt vagyok ha lehetek.

Fénylő utcakövek állják,

Lelkünk összeérő párját.


Érces, ütő hang eltűnik,

Hol az elme megszűnik.

Helyet ad Énok tudásnak,

Megkoronázó fénylő világnak...


Teret hajlító képzelet, 

Homokóra nem pereg.

Fénylő utcakövek állják, 

Lelkünk összeérő párját. 



Kurill•  2025. január 28. 12:41

Együtt

Együtt írjuk a verseket,veled a

képzelet szarnyán lebegek

lógatom a lábamat, mint egy kisgyerek.


Köröttem mind óriás. 

Talpam a földet sem éri, egyszer 

majd nagy leszek?! Lét fonáka így leszek.



A képzelet mezején fára mászunk.

Fejjel lefelé denevérpózba lógunk.

Kacagva, felfordult világba hintázunk...


Együtt írjuk a verseket, veled a 

képzelet szárnyán lebegek

Búzaszálat napfonatként pörgetek.

Kurill•  2025. január 20. 11:18

Élet rajzoló

Tűpontos,előre megrajzolt földút az életem.

Világosból sötétbe majd sötétből világos tónusba érkezem.

Az átmenetet tompa ceruzavéggel végezem.

Keresztútnál Jézus szívébe temet-kezem...

Kurill•  2025. január 17. 12:48

Útra valód


Angyalok felém sereglenek ha kérem.

Jöttök hozzám sietve, 

Én sose féltem!


Akárki kérdezi; Most merre mész? 

Én csak előre nézek, 

Térkép útjáról le nem térek.


Egyenes vonal jelzi vissza nem térő léptem.

Isten patikájának illata száll a szélben.

Útilapu s színpompás porcsin övezi széltét.


Égi-város restijében papsajt mannám s csemegém.

Nap süti arcomat,

Balzsamos melegét emlékbőrömön még érzem.


Simogató fénnyel öleltek...

Istennel övezett létem.

Én sose féltem!

Kurill•  2025. január 13. 11:53

Ajándék Tőled

Fekete fehér filmkockákon

Pörgött a film...

Lány téged nevével megigézett. 


Fogadalmat akkor tettél,

Ha lányom lesz az

Ő neve is ez lesz!


A Tenkes kapitányából 

Veronika nevet vettél...

E név kötelez.


Névnapomon 

Fekete fehér fényképen, 

Öleléseddel köszöntesz!



(Köszönöm Apa!)