Kurill blogja

Álmodnám az életet.

Táncot lejtő képzelet;

Elragadó, keringető,

Élet mesét benne rejtő.

Álmodnám az életet.

Mindig boldog perceket;

Átélhető, őrizhető,

Élet valót megidéző.

Álmodnám az életet.

Virágra szállt méheket;

Illatosat, mézeset,

Idehoznám én neked!

Útszéli alföldi tanyában...

Háziszappanos lavórban csücsültem,

Sokak szemében szegínyen...Visszanézek;

Biz' én a földi mennyországban fürödtem.

Karizmatikusan hektikus startot veszek

S túzoki smúzolóként délcegen feszítgetek.

Bizalmatlanságom fokát bemérheted,

de csak míg védettséget élvezhetek.

Én aki aranyló dolmánnyal büszkélkedek. 

(Az élet ihlette)