Kurill blogja

Jövőnk a mában izzik,

Hajtsunk fejet előtte.

A múlt köveit nézzük,

Mozdulatlan megkövült.

Az idő játéka ez,

Reptével most megelőz.

Szikrázó égboltunkon

Szebb jövőt remél az éj.

Ím egyként tekintve fel 

Hithű reménnyel így élj!

Álmodnám az életet.

Táncot lejtő képzelet;

Elragadó, keringető,

Élet mesét benne rejtő.

Álmodnám az életet.

Mindig boldog perceket;

Átélhető, őrizhető,

Élet valót megidéző.

Álmodnám az életet.

Virágra szállt méheket;

Illatosat, mézeset,

Idehoznám én neked!

Útszéli alföldi tanyában...

Háziszappanos lavórban csücsültem,

Sokak szemében szegínyen...Visszanézek;

Biz' én a földi mennyországban fürödtem.

Karizmatikusan hektikus startot veszek

S túzoki smúzolóként délcegen feszítgetek.

Bizalmatlanságom fokát bemérheted,

de csak míg védettséget élvezhetek.

Én aki aranyló dolmánnyal büszkélkedek. 

(Az élet ihlette)