MMA! 5 Hogyan változtassunk meg valaki mást?

Némán sétáltunk egymás mellett, Apukám és én.

Ő a tájban gyönyörködött, én a tisztáson mondott szavain merengtem. Egy érdekes kérdés jutott eszembe s már mondtam is volna, de Ő előbb szólalt meg:

- Igen? Mi a kérdés? – már nem is csodálkoztam.

- Tudom, hogy nem lehet, de érdekelne, hogy miért nem?

- A kérdés, jó, de mi a lényeg?

- Megváltoztatnunk egy másik embert. – eddig előttem sétált, most bevárt s egymás mellett mentünk így tovább.

- Hát nincs elég dolgod magaddal?- kérdezte, mosolyogva.

- Jó, de attól nem fogok tudni megváltoztatni senkit, hogy én változom.

- Pedig a válasz ott van a mondatodban. Elrejtve. - újabb mosoly. – Szabad akarat! Ugye.

- Igen, igen, tudom.

- Mindenkinek szabad akarata van, s ezt tiszteletben kell tartani. S mindenki akkor fog változni, amikor készen áll rá és úgy dönt. Nem lehet senkit megváltoztatni, mert annak a próbálkozását úgy hívják, hogy manipuláció. Egyrészt nem helyes, másrészt, az, akivel teszik előbb-utóbb ki fog törni.

- Jó, de mit csináljak azzal az emberrel, akivel ki nem állhatjuk egymást és mégis együtt kell dolgoznom, mert mondjuk a kollégám? – reméltem, konkrét kérdésemre, Apukámtól, konkrét választ kapok. Hiába:

- Mond Neki, hogy változzon meg, hogy szerethesd. – válaszolt megint mosolyogva. Már a türelmemet készültem épp veszíteni, finom piszkálódásán, mikor folytatta:

- Kábé 2013 évvel ezelőtt egy nagy tanító azt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért! Mert, ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmat várhattok?”. Itt a Földön tanulni s fejlődni vagyunk. Feladataink megoldásával fejlődhetünk csak!

- Jó, értem, hogy ez feladat, de hogyan lássak hozzá?

- Elfogadással, megértéssel, együttérzéssel kell, közeledj felé. Nem kell feltétlenül mondani Neki, már az is elég lehet… - tenyerével a mellkasomat érintette – ha itt belül változol felé.

- De, hát bunkó!

- Talán nem kapta meg a kellő szeretetet, talán tele van fájdalommal. Bárhogy is, azzal, hogy nem kedveled, csak a negatív viselkedését erősíted.

- Nehéz egy ilyen embert kedvelnem!

- Hát örvendj, hogy a feladatod, nem kicsi. – most elhallgatott és a távolba bámult. Így álltunk egy darabig várakozva, majd újból rám nézett:- Mi a keresztneve?

- Tamás. – válaszoltam.

 - Tamás a barátod. – határozott kijelentés volt.

- Nem hinném. Ezt a két szót egy mondatban sose használnám.

- Pedig fogod.

- Miért tenném?

- Mert itt a válasz a kérdésedre. Hogyan változtathatunk meg valakit? Így.

- De… - esélyem sem volt befejezni, mert folytatta:

- Addig ismételd, míg természetes nem lesz! Mire elérsz odáig és feloldod az elenérzésedet, a kapcsolatod is pozitív irányt vesz vele. A „barát” –ra, mindig lehet számítani és Ő is mindig számíthat Rád. Ez egy pozitív megerősítés, mely átírja a benned lévő negatívat. Hidd el, hogy reagálunk egymásra és nem csak a kimondott szavaink által. Így valóban megváltoztathatsz valaki mást, bár valójában a viselkedését változtatod meg magad felé. És mivel az út a lényeg, nem a cél, figyeld meg, miképpen változol belül, miközben azon fáradozol, hogy Őt megváltoztasd.

- Az út a lényeg?

- Jó, elég, mássz inkább fára.