Monológ

T.Zia•  2018. március 28. 19:17

Beszéljünk őszintén.

Alkotásod vacak.

Büntetésed szintén.

Csak a májam kacag

Attól, amit érzek.

A munkád selejtes.

Ezer sebből vérzek,

Lelkem is viseltes,

Mindez a te műved.

Te is tudod, én is.

A kritikát tűrjed,

Mert nálam ez fétis,

Tudnod kell ezt, hiszen

Te alkottál meg így.

Javíts rajtam. Hiszem,

Sikerülhet. S te higgy

Jobban a munkádban.

Én tudom, hogy remek.

Persze nem hibátlan.

Épp jó egy embernek.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

T.Zia2018. március 29. 19:25

@Mikijozsa: Köszönöm :)

T.Zia2018. március 29. 19:24

@logosz: A javíthatatlan termékre véleményem szerint gyártói garancia érvényesíthető... Ez ugye értelem szerűen cserét jelent...Nos, szerintem nem volna szerencsés ebben az esetben reklomálni, mert ha az áru eleve rossz minőségű anyagból lett összegyúrva, hát a cseretermék sem lehetne más, mint hibás :)))))

T.Zia2018. március 29. 19:06

@skary: Egy csinálás éppen elég volt :) a továbbiakban inkább csak magamban bízom :)

T.Zia2018. március 29. 19:05

@Ernest: Csakis :)

Mikijozsa2018. március 29. 10:11

remek vers, tetszett - kövessen utadon áldás békesség

logosz2018. március 29. 09:43

Őszinte beszélgetés Istennel! Cool! ...és szerintem az sem oly nagy baj, ha javíthatatlan vagy.

skary2018. március 29. 05:34

mitcsináljak? így sikerűté :)

Ernest2018. március 29. 00:11

:) - igen, ha lehet, csakis őszintén.

T.Zia2018. március 28. 22:49

@merleg66: :)))))

T.Zia2018. március 28. 22:49

@Eleonora: Bizony van :) és ugye, gondolkodom...tehát vagyok :)

merleg662018. március 28. 22:31

...soha rosszabbat...

Eleonora2018. március 28. 20:18

"szabad" akarattal...
Remek vers, van min gondolkodni!