T.Zia blogja

Vers
T.Zia•  2017. június 24. 23:53

Élet-jelem :)

Rész-vétem

 

Omladozó falak mögött

Reszketve lapul egy lélek.

Ijesztő, zord árnyak között,

Óvatosan mellé lépek,

 

S földig hajtott kócos fejed

A térdeimre fektetem.

Jéggé fagyott merev kezed

Kezeimben melengetem,

 

S könnyeimmel mosdatom le

Arcodról a port, és sarat.

A szívemmel takarom be,

Ami belőled még maradt.