T.Zia blogja

Személyes
T.Zia•  2016. december 15. 15:28

Adventi angyal

Mennyből egy angyal lejött ma hozzám,
Fekete köntösét fújta a szél.
Kőrözött köröttem csodás lován,
Elvarázsolt engem Ő és a mén.


Álmodtam, vagy csak félúton jártam,
Lovára emelt, s magához ölelt.
Karjaiban békére találtam,
Kérdéseimre némán is felelt.


Hosszú haját az arcába fújta
A lég, és én úgy örültem neki,
Nem rémített a fekete csuklya,
Remény volt bennem, szinte gyermeki.


Mennyből egy angyal lejött ma hozzám,
Azrael volt ő, és békét hozott.
Ölelését újra viszonoznám,
S a hitet, amit belém csorgatott.


Adventi gyertyám érte égetem,
Lassan csepeg a rózsaszín viasz.
Megbékélt lelkem, mert a végzetem,
Hogy más számára én legyek vigasz.


T.Zia•  2016. november 22. 22:01

Gyere(k)

Gyere, ülj ide mellém,
dugd ide a homlokod.
Érezzük most Te meg Én,
hogy neked is van okod
a boldogságra.

Gyere, nem kell mondanod,
csendben leszek, hallgatok.
Veled együtt, jól tudod
te is, hogy nem hazudok,
mert nagy az ára.

Gyere, egy perc az egész,
csak a szemed hadd lássam.
Látod? Ennyi volt, már kész.
Szívem újra elássam?
Rom fala, s vára.

T.Zia•  2016. november 18. 19:58

Hátra arc :)

Jelen állás szerint,
Átgondolás nélkül,
Halál szele legyint
Engem is meg végül.

Persze nem sietek,
Teszek én még rája,
Csak kicsit szenvedek,
Vigye el a kánya.

Tompuló hallásom
Igen bosszant engem,
Homályos látásom
Haragot kelt bennem.

Kinyír ez a nátha,
Vírusokkal küzdök,
Vitaminnak hála
Nyavajákat űzök.

Felveszem a harcot
Az egész világgal,
Mutatok rossz arcot,
És azt is csak háttal.


T.Zia•  2016. november 17. 20:07

Lázangyal

Gyöngyöző forró homlokom
Simítja végig angyalom.
Őrzi, védi az álmomat,
Csillapítja a lázamat.
 
Könnyem törli, itatja fel,
Csókolja rólam mindet el,
Mit borított a fájdalom
Reám, s én boldogan hagyom.
 
Égjen hát, ha égnie kell.
Testem-lelkem így vezekel,
Köd lepi el gondolatom,
Álomba merül bánatom...
 
Angyalom éber, és figyel,
Édesanyám szemeivel.
Tudom, megérem a reggelt,
Mindenem fáj, de ő megment.
 
Lázálmok gyötörnek, fázom.
Anyám már hiába várom,
De angyalom keze hűsít,
Ha homlokomon megsimít.

T.Zia•  2016. november 16. 07:55

Fázom

Csodálatos nap a mai,

Frissítő lett ez a reggel...
Boldog lennék, vidám pofi,
Ha ezt bírnám idegekkel.


Lefagyott már kezem-lábam,
Hiába a kötött pulcsi...
Álmomban e képet láttam:
Sapka, sál...és bundabugyi.