T.Zia blogja

Betű-leves

Sütnivalóm van egy adag,
Kedvet kaptam a főzéshez.
Lopni tudom, hogy nem szabad,
De só is kell a zöldséghez,
Amiket majd összehordok.
Összehordtam, jó, ha szólok
Előre.

Minden megvan, akkor kezdem.
Először is kötényt kötök.
Nehogy magam beszennyezzem,
Mindazzal, amivel főzök.
Akadt pár szeméttel dolgom,
De mára már nincs nagy gondom
Belőle.

Fogom hát ezt a nagy üstöt,
Belevetem minden vackom.
Mivel nem bírom a füstöt,
Ne égjen le, megkavarom,
Aztán várom, mit főztem ki,
Több ésszel tán, mint amennyi
Erővel.

Mikor a tököd tele van,

Hidd el, használhatatlan

számodra eme állapot,

hiába is vársz száz napot,

hát mielőbb cselekedj!

Mutatok egy cselt neked,

amit ha majd te is követsz,

igen csak gyorsan rájöhetsz,

az idő nem old meg semmit.

Minek is magyarázok ennyit,

jöjjön hát végre a lényeg!

Felvillanyozódik lényed,

amint a töködet kivágod,

és benne a lángot égni látod.

Méregtelenítés




Távozz tőlem sántán,
Ha lelomboznád kedvem!
Nem áll meg a lábán,
Ki elszomorít engem.


Vigyen el az őröd,
A zártosztályra vissza,
Sárguljon a bőröd,
Ha májad vérem issza.


Kerülgess, mint kását,
De vigyázz, testem forró!
Nem találod mását
Lelkemnek, te kis kóró.

Drágám! Nem kell félned,

Kolibri hátán repülő csigaként,