Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Élet-jelem :)
T.Zia 2017. június 24. 23:53
Rész-vétem
Omladozó falak mögött
Reszketve lapul egy lélek.
Ijesztő, zord árnyak között,
Óvatosan mellé lépek,
S földig hajtott kócos fejed
A térdeimre fektetem.
Jéggé fagyott merev kezed
Kezeimben melengetem,
S könnyeimmel mosdatom le
Arcodról a port, és sarat.
A szívemmel takarom be,
Ami belőled még maradt.
T.Zia2017. július 6. 13:52
@church73: Köszönöm :) Úgy tudom egyébként, hogy a kettő nem zárja ki egymást... :)
church732017. július 6. 10:00
@T.Zia: Grat. az antológiához! /Ha ez a kiskavics' nem reagált erre, akkor
nem vérszegény, hülye szegény! :)
T.Zia2017. június 26. 20:43
@merleg66: Köszönöm :)
merleg662017. június 25. 22:20
Remek ez a vers. Szeretettel gratulálok.
T.Zia2017. június 25. 20:00
@Rozella: Köszönöm :) a mosoly könnyek között is marad :)
Rozella2017. június 25. 16:16
Nagyon szép a vers! Így már értem a mosolyt is :)
T.Zia2017. június 25. 15:50
Ez a versem megjelent a Szó-kincs 2017 antológiában. A főoldalra nem teszem fel, de szeretettel ajánlom kiskavicsnak, és persze azoknak is, akiknek tetszik :)