Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
... :)
T.Zia• 2017. augusztus 8. 22:11
Nézz rám. Ezüst fényemmel
Eltévedt báránykám vezetlek.Jöjj hozzám. Kövesd az utat,Mit nekem a nap mutat,S a világűrön át én terád vetek.Hallgasd a természet hangjait.Millió tücsök lüktető dalait,Rezzenő falevél ágról szakadását.Érezd magadban képemnek mását,S fedezd fel benned titkait.
A föld illatát, a szél cirógatását.A keresés, kutatás, felfedezés vágyát.Légy vadász! Figyelj, lesd meg a vadad.Vigyázva közeledj, különben elszalad.Kövess, és bontogasd álmaidnak szárnyát.
T.Zia2017. augusztus 15. 17:35
@Mikijozsa: Köszönöm :)
Mikijozsa2017. augusztus 13. 12:35
szép, sokatmondó vers
T.Zia2017. augusztus 13. 11:55
@church73: Köszi :) persze, hogy persze, de egyébként szó sincs róla :)))))
church732017. augusztus 12. 08:26
Felhívás keringőre, ..holdköntösben' :) Jó lett!
T.Zia2017. augusztus 9. 14:35
@Ernest: :))
T.Zia2017. augusztus 9. 14:35
@Pipacs98: Köszönöm a kedves hozzászólást :)
Ernest2017. augusztus 9. 02:57
:)
Pipacs982017. augusztus 9. 01:01
nagyon jó! egy igazi hitvallást fogalmaztál meg, jó is az, ha szereted és észreveszed a természetet! :)
"Érezd magadban képednek mását..."
igen, együtt létezünk és élünk mindenféle ződdel és állattal, egy anyagból vagyunk, elragadott a versed, gratulációm!
T.Zia2017. augusztus 8. 23:30
@merleg66: Köszönöm :) a hold már csak ilyen... :) nekem legalábbis :)
merleg662017. augusztus 8. 23:10
Remek vers!