T.Zia blogja

T.Zia•  2020. július 8. 22:28

Próba


Próbálok kicsit tanulni tőled, 

Hisz tudom, véletlenek nincsenek, 

Mi értelme  volna szaladnom előled, 

Inkább egy csipetnyit elcsenek

Tehetségedből, stílusod is vonzó, 

Bár egészen hozzá nem ragaszkodom, 

Abból az egyszerű, megtapasztalt okból, 

Hogy kiborított már... De ezt nem ragozom. 


Most viszont próbálok "ész nélkül" úgy írni, 

Ahogyan jön, hagyom, puffan és esik. 

Rád gondolok közben, hogy ki tudjam bírni

A túlgondolásomat, mert nem szeretik

Agysejtjeim bizony, ha nincsenek kordában

Szépen, renben tartva, nehéz ez nagyon, 

De eldöntöttem, slusz passz, pár perccel korábban, 

Hogy bármi történjék is, ez egyszer hagyom. 


Na... Most átolvasom, kijavítom... Vagy így hagyom... :) Próba szerencse, eper, meggy, cseresznye...  :))))) 


T.Zia•  2020. július 8. 00:45

Utállak! Mert megtehetem!

Utállak!

Még mindig, 

Bizony!

Hihetetlen

Dolog

Tudom, 

De nem hazudok

Akkor se, 

És nem tanulok

Belőle. 

Hát ez van, 

Ezt kell

Szeretni. 

Tessék, lehet

Nevetni!

Az én 

Utálatom örök, 

Addíg amíg

Megőszülök, 

Magam le

Nem leplezem, 

Mert a hajam

Festetem. 



:)))))))))) 



T.Zia•  2020. március 25. 21:39

Féltelek


Nem igazán aggódom, 

De bevallom, féltelek. 

Érdekel az én sorsom, 

Érdekelnek emberek, 

Néhány jobban, mint ami

Jogszerűen indokolt

Volna, de ha valaki

Egyszer nekem fontos volt, 

Az már bizony úgy marad

Amíg csak a föld forog, 

Vagy ameddig süt a nap, 

Bárki bármit is morog. :) 





T.Zia•  2020. március 19. 21:36

2020 :) hirtelen sorok :)


Mindenkinek örömmel 

Tisztelettel jelentem:

Okleveles Kínai 

Asztrológussá lettem :)

Neked is, bizony neked, 

Üzenem, hogy jól vigyázz

Magadra, mert életed

Rövid bár, de ne parázz!

Tedd azt, amit tenned kell, 

Egy a fontos csak:szeress!

Bárkit, akit te akarsz. 

És, ha gondban vagy, keress.


:)   :)   :)   :) 

T.Zia•  2020. január 14. 19:25

Remélem, nem teljesen kínai... :))))))

 

Kínaiul :) ;) 


Nyuszimat ma sárkány fárasztotta agyon,

Ezen a borongós, hideg, széles napon. 

Estére a kutya hozta hírül nekem, 

Értékesebb annál bizony az életem, 

Hogy elpazarolva, naivan és bután,

Végül későn sírjak, holt vágyaim után.

 

Tűzbe hozott nyuszim, lázadóvá válva, 

E napon úgy hiszi, tehet a világra. 

Útját egyengeti majd az univerzum.

Mit írtam, megírtam! Kész, passz, ez van, punktum!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom