TURIKARI68 blogja

TURIKARI68•  2024. július 6. 19:32

Humusz.

 

 

Kócos napsugár kalapol a szellőben,

Valahol Orosziba tekeri a fákat.

Itt van a bukszus szagú halál,

De belőlem minden élet ott volt nálad.

 

Előbb csicsereg a madarakkal deli,

Csak mi nem értjük mit takar.

Még félénken halkan bujkálok húsom alatt

De az idő lassan neki kitakar.  

 

Itt van, a nyavalyás érzem, ahogy lassan kivérzem

Rövid botot adott, meggörbítve rögvest ez egyenest magad,

S te, mint az öreg est búcsút intesz a faludnak.

Mintha szerelmes lenne beléd a sötét anyag

Megmutatva valóját amint,

Benne csillagok vajúdnak.

 

S e fény, esetlenül közlekedik odafent

Ama éjszakába.

Hol az élet billog, tán csak potyautas

De gyutacs lelkében szikra a szó,

Pislog le e földre haza néha, mint a zseblámpa.

 

 

 

 

Itt jöttek mentek velem a szavak,

E föld volt az elevenszülő bolygom a humusz.

Mégsem értettek meg enyéim,

Közöttük is olyan voltam, mint a földönkívüli mumus.

 

Oroszi/ 2024/ 07/ 06.

 

 

 

TURIKARI68•  2024. június 29. 19:03

Ezt.

 

 

 

A világot megváltani jöttem

S ahogy maradtam.

Elszállt minden segítség fölöttem,

Csak a föld nyílt meg alattam.

 

 

De megtanítom zajt csapni a csendet,

Csak költ, és morog vele a mély,

Majd beszél helyettem a szenvedély a jövő nemzedék.

A föld meg csak forog, és persze hogy nem szédül bele

Ahogy eltelik majd ezer év.

 

 

Fogjátok meg a kezem, ha szólok, indulunk

Befizettük e pórba az adósságot.

Ha kell, elmegyünk érte a pokolba,

Visszafoglalni a mennyországot.

 

 

 

 

 

 

 

 

Jöjjön hát mind ki magyar!

Ha érti amint pennám suhint, vagy vajmi köze van e vérhez,

Te nemzet engem kérdezz!

A szerelemért volt érdemes élni, bár az íze néha érdekes.

De e hazáért halni muszáj

Érte érdemes.

 

Oroszi/ 2024/ 06/29.

 

 

 

 

 

 

TURIKARI68•  2024. június 23. 12:23

Egyedül.

 

 

Egyszer minden, s mindenki elhagy

A nagy nap is, mely eddig melengette szívedet

Ahogy látod azt a világot ott, megszűnik ragyogni a sötétben.

Egyedül fogsz maradni!

S te levetve a porba kalapod-kabátod,

Elszenderedsz a mindenség ölében.

 

 

Amikor e sorokat írom még…

Fényesen ragyogtak a csillagok.

Én tudtam, hogy ott vagy valahol…

Ahol bolygó fogan, s hogy hogyan?

Tán úgy, ahogy pont én itt vagyok.

 

 

Hisz ez az anyag fogja össze még,

Mit az ég kiégetett agyaggalamb testem.

Nem e világból származik bennem a tűz,

De mint a szűz, itt bolyongtam utánad te boldogság

Tudd meg kedvesem.

 

 

 

 

 

S keservesen e pillanatban,

Tán csak egy vacak lény vagyok hálódban,

S lelkemmel úgy hitegetitek egymást ez oltáron vádolóan,

 Mint egy virágcsokor!

Lehet, egy szál vagyok belőled ki a réten élt igazán.

De most meghajlok előtted,

Mert, hogy máskor mikor?

Hisz ott van fent a mi hazánk.

 

Gic. 2024/ 06/23.

 

TURIKARI68•  2024. június 18. 17:35

Földanyám.

 

 

A horizonton épphogy csak beszökve,

Üdvözlégy jó anyám!

Takaróért párnáért jöttem,

Ímhol a ködbe hol földet adtál alám.

 

Megsirattam a száraz életet, nap, mint nap magához kéretett

S átadva ám, mindent nedvesen a halálnak.

És nem tudni hol voltam kedvesem,

Mielőtt kéz a kézben szerelmesen így rám találtak.

 

De bennem van a szenvedély,

S nem tagadom, szavaimmal ide tartozom ebbe az alkotásba.

Melyben jó uram a te akaratod szerint csillag születik s hal!

De csak játék lesz s álom minden,

Hogy itt voltam, ha elviszel magaddal a valóságba.

 

Gic/ 2024/ 06/18.

 

 

 

TURIKARI68•  2024. június 18. 17:11

Az otthonhoz.

 

 

Elbújva a világ egyik sarkában,

Otthon ringatóztam az idő markában

Mint egy pók, imigyen egy vékony fonálon.

Álomba szenderedve e sajgó világba irigyen

Egy régi hintaágyon.

 

 

Szellő kujtorog már a lombok között, akár a vén diák,

S anyám az égen több vizet hord szemeiben, mint egy felhő!

Felnő a kora délután lassan, s kalapot emel.

Emlékszem, a rigó még rég komédiásnak öltözött

S most füttyentek neki, és ő épp úgy visszafelel.

 

Bolondnak néz, mert hova lett engem kérdezve

E gyermekded vacak világ.

Melyben lelkem megdermedt

Vacog, érez, de nem lát.

 

 

Oroszi/ 2024/ 06/ 11.