Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Zodiákus.
TURIKARI68 2022. január 20. 17:46 olvasva: 70
A szomjas emlékek véremből ma megint,
Mind innának, s kérnek.
Hisz itt voltunk e tintának, színészek bohócok,
Eljátszva mindent a könnyed időnek és térnek.
De szeretném tudni,
Mikor üt majd azon óra, s hinni vakon azt!
Hogy a test mikor tér nyugovóra,
S a lélek megkapja- e a vigaszt.
Vagy örökké fáj, s kutat,
Kujtorogva vánszorog.
Lesi a poros úton hamvait,
Hol, s merre futottak a bűnös lábnyomok.
Odafent keresi képmását,
Mint mélységes tengerekből a hold.
Mert a csillagképeken valahol van egy ábra,
Hol megkapta sorsát, melyben úgy hitte létezet, pedig igazán sose volt.
Gic/ 2022/ 01/ 20.