Volt egy hely.

Volt egy hely 

Régen egykoron.

Hol fullasztott tengernyi könny,

S lesett le reám a Somló, 

mint egy hegyorom.

Honnét elragadott,

E lírikus áradat.

És a zuhanás közben, kapva kaptam tollat,

Majd szőtt a páskom belőlem mesét,

S adott e ravatalra szárnyakat. 

Valahogy túl kellett élni,

Ezt az életet a megváltó halálig.

S mielőtt az ígéret földje alá kell majd bújnom,

Előtte még eljöttem gyónni egészen hazáig.

Mert te vagy az akitől,

A szerepeket kaptam!

S most itt állunk egymás előtt megint,

Mint két komédiás újra, 

Cilinderben s frakkban.

Oroszi ,november. 6