Valahová.

TURIKARI68•  2021. június 20. 14:29  •  olvasva: 25


 

Valahová elbújtak a szavak,

Melyeket már régóta keresek.

Tán elrejti őket az agy, vagy keringenek az artériákon

S a szív utánuk már hiába kesereg.

 

Pedig valamit mondanom kellene, mert sodor az ár

Amitől már az ócska Tescós toll sírva fakad,

S majd, netán ha olvasóm is akad, testet ölt a tinta úgy hiszem.

Ha megáll itt bent az inga,

Engem anyám, akkor nem altat el a halál sem.

 

Itatgattam eleget a bárányfelhőket,

Látszólag, mint az a semmi lég.

Majd jöttem, pottyantam folyton,

S felszállottam megint, mint akinek semmi nem elég.

 

De látjátok feleim,

Pont a létezés az örök verem, ami nagy kereszt.

S én ostobán vágytam volna szavak nélkül is megtörténni,

 S hittem, hogy a valóság itt nélkülük is velem gyökeret ereszt.

 

Gic, 2021/ 05/ 20/ 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom