Teremtésem története.

Teremtésem története. 

Az isten egy oroszlán volt,

A költő egy szűz galamb nagyon.

Ki repült e gonosz világban,

Hiszékenyen s vakon .

Nem tudta hogy  teremtöje 

A zodiákus, szíve hideg és nyirkos. 

Csillagok tengerében búza szemek között, lesett reá e gyilkos.

Törött szárnyam immár

Az utak porát veri ahogy árvúl.

A nappalok jöttek hogy dög legyek,

És a pupillám rá vetni magát nem meri, ahogy tágul.

Galamb lelkem kinevetni az univerzumot, hogy csöndre vágyik nyomorékan. 

De elszökik velem a vákuum,

S megjelenek valahol egy másik idő buborékban.