Szerelmet ígértél.

TURIKARI68•  2021. április 15. 17:56  •  olvasva: 142


 

Szerelmet ígértél,

Olyant, mint a tiéd volt.

Telis tele fekete lyukakkal,

Mi közbe szikrázott az égbolt.

 

E térben kerestelek én sokat, idelent kinevetve másokat,

Ezt az ateista világot.

Mert nekem te úgy lehettél az isten,

Ahogy téged soha senki nem látott.

 

Ezért elemlámpával pislogtam én vissza,

Oda fel, mikor még alig hogy az üres este leste a tájat.

Hisz otthagytál valamit, e rühes testbe,

Szinte mindent!  Ami ég! S e világon fájhat.

 

Tán csak elképzeltelek magamnak?

Mint kacér virágok a méhet, ragadós illatokkal várva a réten.

S alkottam rólad egy képet,

Hogy te is megtennéd mind ugyan ezt értem.

 

Adod, és ugye kiragadod innét szalmaszál lelkem

Mikor, ahogy a vályog, agyaggal megkötve drága vérem

Majd rólad többé nem álmodom.

Mert valóság leszel, s megölelsz, ha e szeretetért önmagam is feláldozom.

 

2021/ április 15. 16:11, Cseszneki szerpentinen

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Perzsi.2021. április 16. 09:11

"Tán csak elképzeltelek magamnak?

Mint kacér virágok a méhet, ragadós illatokkal várva a réten.

S alkottam rólad egy képet én, már ma,

Hogy te is megtennéd mind ugyan ezt értem."

Kiemelkedő.Szerintem.

Mikijozsa2021. április 16. 08:04

szikrázott az égholt... nagy nap lehetett, kitűnik versedből hogy a szerelem mennyire életbevágó, gratulálok

Vihar2021. április 15. 19:47

Gratulálok!👍😊
"E térben kerestelek én sokat, idelent kinevetve másokat,

Ezt az ateista világot.

Mert nekem te úgy lehettél az isten,

Ahogy téged soha senki nem látott."