Szavak nélkül

TURIKARI68•  2020. május 21. 12:53  •  olvasva: 95




Ma szavak nélkül mentem haza,

A kilincs ridegen ropogot ott a tenyerembe.

Vigyorgott reám a tiszavirág, 

Nem lenne most ő sem az én helyembe.


Ócska holmiba bugyolálták lelkem,

Mint a babát.

S úgy látták jónak, 

Nem kellek énsem a szónak, igy később  se nekem majd nagykabát.


Csak egy pillanatra vagyok itt,

Mint a boldogság, meg a forróság ha elönt, s

S rád sóhajt szél.

De mint a halott, holott csak én is élni akarok, mikor alattam test nélkül 

Mindennek lába kél.


Túl voltam tán cicomázva,

Mint a mesebeli álom.

S nem sikerül a tömegből kiválnom,

Mint nyári estén hogy értem szippancs az illatokba,

De vizbe fojtva ostobán,

Tükröt tartottam fel a csillagokba.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom