Semmi

TURIKARI68•  2020. augusztus 15. 12:57  •  olvasva: 98



Semmi.


Ott volt a semmi,

A minden közepében.

A ki nem mondott szó,

A mondatok szövegében.


Ahogy fuldokolsz tekintetében,

Mert belevesztél már mikor még nyitva volt szeme kékje. 

Most lesütött szemhéját tapogatod

Belülről, s e semmi lehuz a mélybe.


Az ablakot lesi most,

Távolról érzem a fényt bent.

Mint egy parazita ahogy fejlődik,

Minden érzésem idegen neki csak jött, s ment.



De e csend lassan megtörik,

Ahogy  az elme makacssága sem mindig győztes.

Mert rákényszeríti magát a duntszba tartó  szalicilos szőttes.






Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

SzaipIstvanne2020. augusztus 15. 16:06

"Az elme makacssága sem mindig győztes" , de jó verset írni mégis
engedett.

Mikijozsa2020. augusztus 15. 13:11

az elme makacssága a semmiből is tud írni szépet, nagyon jó, gratula

Perzsi.2020. augusztus 15. 13:05

Húha!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom