Reakció.

 

 

Hol avart forgat a rigó,

S az író teste élettelen.

Egy értetlen este,

Reakcióba lépett vele végtelen.

 

 

Nevetve ott alakot festettem,

S életet adtam a halálnak, ha megtalálnak 

Magának a suta időnek.

Viselje gondom nekem, s anyámnak

Még felettem a gizgazok kinőnek.

 

 

Odaadva mindent a betűknek,

A komolyaknak, az együgyűknek,

Itt nem lesz nyertes csata, de véget ér majd harcom.

Nem villog érte kard, folyik vér, s dobban pata

De itt volt neki kerek mosolyom s csontváz arcom.

 

 

Nem való, s valódi ez a világ az ám,

Nekem úgy hiszem.

Hiába csókolnálak babám,

Nem leli meg foltját veled kicsi szívem.

 

De e bolyba születtem én az ügyetlen, ez fájt

S ó talán valón, a túlparton van, az mesés táj amire vágyom!

Ahová eltűnt apám, akár s mint József Áron

Kikötött Kharón is, tán ott vár minden jó.
csak kanyarog egy üres lapon tinta erem, mint a mississippi,

Amibe ott volt az ígéret s egy kevés Ohio.

 

Gic/ 2024/ 07/ 13.