Re-rum.

TURIKARI68•  2022. szeptember 11. 12:12  •  olvasva: 44


 

E földet szólítottam itt anyának,

Én, a szerencsétlen ember, ki az ég alatt izzad.

Hol a bűnben is igazat adva magadnak,

S tanúnak, még az istenedet is idehívtat.

 

 

S mikor lelkedre kicsi lett a bőr,

Mert csak saját álmaidnak voltál valaki.

Te egy pennával mentél érte el a csatába,

De amúgy nem vagy bolond, csak egy hazafi.

 

 

Akkor azt mondta a kor bután, hogy nem is létezel!

A valóságtól rohadt messze vagy! De itt rítt velem 

Az, ami pedig zsigerből jött volna tanítani az a feled.

Nyomodba szegődve tán, ha mész, majd oly hirtelen el is tűnik veled.

 

 

Mi szükség van hát reád?

Ha se itt, se ott nem leled a hazád, csak kísértesz.

S ha szerencséd van,

Néha megidéznek majd egy könyvből akár a lidércet.

 

Gic/ 2022/09/11.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

TURIKARI682022. szeptember 13. 19:26

Köszönöm 😄

Vihar2022. szeptember 13. 16:54

Gratulálok az alkotáshoz!
"S mikor lelkedre kicsi lett a bőr" - nagyon jó kép!!

TURIKARI682022. szeptember 11. 15:57

Hát kedves barátom,
Berki Krisztián még holtában is nagyobb figyelmet kap mint mi.
Köszönöm hogy nálam jártál.

Mikijozsa2022. szeptember 11. 13:24

néha megidéznek, egyre ritkábban

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom