Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Re-rum.
TURIKARI68 2022. szeptember 11. 12:12 olvasva: 61
E földet szólítottam itt anyának,
Én, a szerencsétlen ember, ki az ég alatt izzad.
Hol a bűnben is igazat adva magadnak,
S tanúnak, még az istenedet is idehívtat.
S mikor lelkedre kicsi lett a bőr,
Mert csak saját álmaidnak voltál valaki.
Te egy pennával mentél érte el a csatába,
De amúgy nem vagy bolond, csak egy hazafi.
Akkor azt mondta a kor bután, hogy nem is létezel!
A valóságtól rohadt messze vagy! De itt rítt velem
Az, ami pedig zsigerből jött volna tanítani az a feled.
Nyomodba szegődve tán, ha mész, majd oly hirtelen el is tűnik veled.
Mi szükség van hát reád?
Ha se itt, se ott nem leled a hazád, csak kísértesz.
S ha szerencséd van,
Néha megidéznek majd egy könyvből akár a lidércet.
Gic/ 2022/09/11.
TURIKARI682022. szeptember 13. 19:26
Köszönöm 😄
Vihar2022. szeptember 13. 16:54
Gratulálok az alkotáshoz!
"S mikor lelkedre kicsi lett a bőr" - nagyon jó kép!!
TURIKARI682022. szeptember 11. 15:57
Hát kedves barátom,
Berki Krisztián még holtában is nagyobb figyelmet kap mint mi.
Köszönöm hogy nálam jártál.
Mikijozsa2022. szeptember 11. 13:24
néha megidéznek, egyre ritkábban