Parkok közepén.

TURIKARI68•  2020. december 25. 16:06  •  olvasva: 159

Parkok közepén.

 

Kevés hely van a világon,

Ahová elbújhatok.

De a sorok közé biztos nem,

Mert mint egy jel, akár a rőzse néktek meggyulladok.

 

Leszakítottak maguknak a szavak,

Olyan lettem, mint, szerelmes szívnek a virág.

Hogy csokrot kössenek belőlem a lírának,

Olyant, melyet még nem látott e világ.

 

Nehéz dolga lesz,

Bárki is tart majd a kezében.

Mert relatív dolog lesz, hol van e lélek pont,

Éppen magasan, vagy mélyen.

 

Tán a nemzet koporsójára ráhajítva megszületek,

Ha magamba szívtam a fájdalmat kellően.

S papsajt leszek akkor az árváknak,

Én így, egymagam meddően.

 

Majd a parkok közepén tán,

Árnyékot farag belőlem az idő.

S megértik, ha későn is, amit mondtam,

Ha reám kerül a nehéz kő.

2018/ 05/ 04/ 21:00.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2020. december 26. 10:21

gratulálok nagyon jó

Áldott, békés ünnepeket kívánok!