Orosziba talált meg az isten.

Orosziba talált meg az isten.

 

Egyedül bolyongok, s körülöttem alattam,

Csak a földet hívják valahogy.

De nem megyek messzire,

Mert az idő foga alapos.

 

Pedig rettegek a haláltól,

Mert az életem csak piszkozat.

Nem is viszik tovább a nevemet,

És a jövőmről se tudok biztosat.

 

Így tűnök el, könnyeden, s nyomtalan,

Nem is fog keresni senki.

Széthordanak a vadak egy hónap alatt,

Mert pénz sem lesz majd eltemetni.

 

De Orosziba talált meg az isten,

Tőle jött a szikra lángja,

S e magyar ugar bizony,

Innét kapott tőlem lángra.

 

2016/06/ 17/ 09:00