Névnapodra.

TURIKARI68•  2020. május 29. 04:38  •  olvasva: 276

Névnapodra.



Egy őrület vagy,

Egy forgó szellő.

Melybe én csak szédölgök,

Mint a semmire kellő. 


Jöttél felkapni, 

S elengedni újra.

Zokogva sírva engem,

E fàjdalomba bújva eltemetni.


Jöttél, mint a mennydörgés,

Szikrát száraz gajjra szórva.

Aztán mint,könnyed az eső,

Mely reám, soha sem kellett volna.


Légy jó barát!

Csak pillanatra egy életen át.

Többet nem is kérek.

Utoljára úgyis végleg szénné égek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pflugerfefi2020. május 29. 11:58

Hisz csak pillanat az élet!
Jó vers!
Bocs: gajjra- gallyra! :)