Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Név nélkül.
TURIKARI68 2020. december 8. 16:11 olvasva: 131
Név nélkül.
Kisded napsugár bujkál az ágon,
Ide-oda ugrál ő és az árnyak.
Menyegző volt az éjjel tán?
Hogy itt maradtak a hófehér ködből szőtt fátylak.
Tudom, hogy odaszökött az összes álmom,
Melyek hajnalban nem jutnak az eszembe.
S tudom te is ott vagy gyönyörűm,
Az én pillanatom reménye.
Mert mire megébredtem,
Te már ott kacagtál a pillanatban, s ha más helyet nem találnánk ott!
Ha megáld az úr bennünket,
Majd együtt bejárjuk a halhatatlanságot.
S ha általad támad utánam mégis,
Kit magasabbra emel, bármi, mint engem a líra.
Ki ha feleszmél, mikor él igazán,
S e hit nem taszítja sírba.
Turi Károly/ 2013/ 07/01/ 21:02