Néprajz.

 

 

Engem fecskék vártak frakkban

Hol a prímás szellő villanydróton hegedült,

Onnan ahonnan a rattan égbolt kincset rejteget.

Valódi leszek, csillagporból köpönyeget veszek

Kézzel fogható neked te lány,

Ugye leszel anyám, kinek méhe szövi az idegsejteket.

 

Hol gádorok alól cimpalom pattan

S halkan doromb oson el,

Mint a jókedv őseim lába nyomán.

Vízhez siet e kút sudár, akár egy mátka a becsapós délibábon!

Oda vetek öledbe vackot te hon!

S bevallom egy hóval befútt téli álmon,

Hogy hallom mit duruzsol, amit csőrébe vesz a szájhagyomány.

 

 

Ím, ott kelepel a te gólyád anyám!

S talán, e sorokból adok neked örök életet

S e nyelv mely csorog ki rajtam velem égi medrén!

Ezt a jövőt én ,mintha most már ismerném.

 

Oroszi / 2024/ 07/ 28,