Miraculum.

 

Álmomba köröttem sündörgött a csend,

Ásóval csak jött és ment a vállán.

A végén koszorú lett kalapom,

Hol nevem ott lóg a vállfán,

 

Elillant az élet párája,

S a fájdalom is már alig hihető.

Golgotámra nem szállnak le soha az angyalok,

Keresztem akár, egy madárijesztő.

 

Re rum drága anyám,

Úgy tűnik, tán örökre itt maradok.

Mire egykor igent mondtam repdesve,

Nos, most nem létezve szinte mindent tagadok.

 

Mert van itt ez a Miraculum 

Ugye szép Solis a kicsoda.

Egyszer felcsaltál az egekbe s ott lettem szerelmes,

Ahol várt a csillagok sora.

 

Gic/ 2022/02/06.