Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Még néha
TURIKARI68 2020. június 11. 07:27 olvasva: 170
Még néha nekem rontasz,
A semmiből, mint egy fergeteg.
S nem álja utad bennem,
Semmilyen rengeteg.
Pedig nem jártunk mi a valóságba,
Kéz a kézben soha még.
De összefértem veled e zivatarban,
Mit a tűz, a víz, és a jég.
E mennydörgésben tán,
Lesz még nekem feltámadás.
Defriblilálsz könnyes párámbol valamit,
De kikristájosodik hideg szemeidben
A feláramlás.
Ott voltam nálad,
S csak egy pillanatra tényleg.
Aztán jövök megint,
Vissza tán végleg.