Még mondhatnám.

TURIKARI68•  2021. március 3. 17:29  •  olvasva: 58


 

Még mondhatnám, hogy csuda tavasz van,

Hisz kibújt a sok virág.

De már le kellene szoknom a tekintetedről,

Hidd el! Most annyira muszáj.

 

Le kell szoknom ajkad ízéről,

Mert csókod más szájába harap.

Légy hát oly boldog akkor, mint én,

Ha lesz, majd aki kap.

 

Én mondhatnám, hogy csuda nyár volt,

Égtem belől, mint egy neutron csillag!

Hogy foghattam a kezed,

De nem mondhattam, mennyire jó, hogy itt vagy.

 

Bizony itt van a szerelem,

Itt volt az átkozott!

De nekem nem szólt a költészet felőle,

Hogy ennyire fájni fog, mikor a világra hozott.

 

Tágulunk most egymástól, mint a tér,

S már lassan nyoma sincs benned, amiért szerettelek.

Már csak egy felhőn gubbasztok, mint egy idegen,

Nincs, hát hol keresselek.

 

A tengereken? Vagy a virágos réteken?

Méhek téli puttonyában?

Mint egy könnyes angyal most úgy töprengek,

Lehet, hogy ember voltam én odalent korábban.

 

2018/ 03/ 28/ 16:15. Noszlopi iskola parkolójában.

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2021. március 3. 19:30

nagyon jól kifejezted ezt az érzést, bizony hogy fájó

Törölt tag2021. március 3. 17:41

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom