Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Más szívvel.
TURIKARI68 2024. október 5. 11:15 olvasva: 35
Más szívvel kezdem látni
Ezt a fétis bogár világot.
Úgy szerettem pedig, mint a napsugár ki almát érlel
De kérlel, s őt itt belül mégis egy féreg rágott.
Én kerestelek pedig e húsba úgy, újan, s mint régen,
Hogy gyógyíthatnál engem meg a nyirokban
Vágytam az édent e mában, még nem éreztem benne a haragot.
Ez a gyümölcs még érik, de rohad! És de te pedig nem mondtad,
E fából a harkály titokban nekem már fejfát faragott.
Világos lett ajkamnak e sötétség,
Édes ízében a kétség, érezte a keserű végzetet
Az ember éhes! Tán még szeretne is benne, ha téged keresne,
S most ha hisz sem változtat sorsán.
De valahogy kitalálhatnánk máshogy ezt az életet!
Mi jött, játszott, s tévedett, aztán lenyomták a halál torkán.
Sejtjeim azt üzenik, csendben maradok, de a golyóknak otthont adok e marban
A bolygóknak, valami most születik itt bennem.
Fogalmazódik s aggódik, még az égben kifüzezik, ha jő a karnagy
Leszek, én ember ki nem érez undort, ha akarod
S te újból lehetsz az isten.
Gic/ 2024/ 10/ 05.
TURIKARI682024. október 8. 05:06
Köszönöm a látogatást
S.MikoAgnes2024. október 7. 21:18
"De valahogy kitalálhatnánk máshogy ezt az életet!
Mi jött, játszott, s tévedett, aztán lenyomták a halál torkán."
Sajnos, már Isten így találta ki az életünket: betegségekkel, veszteségekkel, kiegyensúlyozva boldogsággal, örömmel, és hol ide , hol oda billen a mérleg.....végül lecsúszunk a halál torkán....
❤️
liketorn2024. október 7. 21:03
Figyelj az állapotok nem változnak... Az átélésben nincs hiány, megjegyezném ha az isten pedig citromot ad, nyilván arra van szükséged... Kitartást!