Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kis hazámba.
TURIKARI68 2021. május 7. 18:14 olvasva: 165
Visszatértem kishazámba,
Mint ahogy egy szellő száll, és sír hidegen.
Nem ismertem senkit de kár,
Olyan voltam már, mint egy idegen.
Nem kell bólogatnom, s csókólomot köszönni,
Úgy sétálok akár, a városba.
Hol kasmír kendős öreg mamák már,
Nem ülnek le lócára kint, a házak elé vánkosra.
Hol nem húzkodják már csípős libacsordák,
Rövid kantáros nadrágom.
Tudod, én mindig mondani akartam, hogy szeretlek!
S most már hiába kereslek! Annyira sajnálom.
Te voltál a szikrám egykor,
Én meg lobbantam, mint a száraz rőzse.
Szerelmes lettem korán,
Pedig nem volt a láthatáron akkor még nő se.
Rabul ejtettek a betűk,
S a friss könyv illata.
A forradalmár Petrovics, ki Arany betűkkel jelent meg előttem,
Mint József Attila ő, maga.
De szóljatok helyettem ti olvasóim, ha lesztek!
Mert engem elrejtenek a sárguló papírdarabok.
Igaz agyam csak biokémia,
De szavaim, az úr előtt is fojtós falatok.
2020/ 02/02/ 15/ 18:00.
Mikijozsa2021. május 9. 17:41
gratulálok barátom ez remek
Pflugerfefi2021. május 8. 17:16
A szavak, a versek szeretete
rajzolódik ki versedből!
Tetszik!