TURIKARI68 blogja

Vers
TURIKARI68•  2020. december 19. 19:29

Orosziba talált meg az isten.

Orosziba talált meg az isten.

 

Egyedül bolyongok, s körülöttem alattam,

Csak a földet hívják valahogy.

De nem megyek messzire,

Mert az idő foga alapos.

 

Pedig rettegek a haláltól,

Mert az életem csak piszkozat.

Nem is viszik tovább a nevemet,

És a jövőmről se tudok biztosat.

 

Így tűnök el, könnyeden, s nyomtalan,

Nem is fog keresni senki.

Széthordanak a vadak egy hónap alatt,

Mert pénz sem lesz majd eltemetni.

 

De Orosziba talált meg az isten,

Tőle jött a szikra lángja,

S e magyar ugar bizony,

Innét kapott tőlem lángra.

 

2016/06/ 17/ 09:00

 

TURIKARI68•  2020. december 19. 18:38

Íme, itt vagyok.

Íme, itt vagyok.

 

Íme, itt vagyok én a mihaszna,

Az idő szalad mellettem, s néma düh dühöng bennem valahol.

Nyomában az ármány,

S egykét daganat, már itt is, ott is meglapul.

 

Nem tudtam az elevennek elmondani,

Hogy mennyire fáj az élet.

Ha az ember egy személyben hisz,

Ábrándozik róla, és vagy belé, valósággal szerelmes.

 

Kinek a szíve bohém,

A lelke lírai.

A jövője kétséges,

Mert már a jelen is csak néhai.

 

Meg kéne álmodni te isten!

Hogy mi is az én dolgom.

Maradjak é kukoricaszem a vadaknak,

Vagy legyek út, kin majd taposnak folyton.

 

2015/ 09/ 03/ 20:00

 

 

TURIKARI68•  2020. december 19. 18:24

Feltámadás.

Feltámadás.

 

Ásít a valóság,

Jajdul a mélység.

Fodrozódik az ég tükre,

Hol vagy tündöklő reménység.

 

Sétálgatok feleimen,

Meg megállok poraik felett, akár az isten.

Századokon taposok úgy,

Hogy a jelen kor még nincsen.

 

Pedig csak árnyéka vagyok neki, s önmagamnak,

S csak úgy legyeskednek körülöttem a haszontalan szavak.

Pedig már álmaimban megjelentél,

Ott már gyengéden összeraktalak.

 

S onnéttól úgy döntöttem,

Jobb nekem így.

Mert itt még a fűszál is letagad, hogy erre jártam.

De csak ő volt, aki van, akire vártam.

 

Nincs teste, mint nekem,

De itt van két dobbanás között velem.

S én feltámadok majd,

Mint egyik hullám a másik után a tengeren.

2015/ 06/ 21/ 19:15.

TURIKARI68•  2020. december 19. 17:03

Jő az est.

Jő az est.

 

Nemsokára jő az est,

A sötétség mindet felzabál.

Szeret bennünk az isten nagyon,

De pótcselekvése lett a halál.

 

Én kinevettem, s mondtam az élet jobban fáj bátran,

De már a kalapom se vehetem! 

Pedig anyám megtett mindent, tüzet rakott, ha fáztam,

S neked nem kellek így dobogó szívvel melegen.

 

Tán érző lélek lesz helyettem a csönd?

Hisz dadogtam e világról neked sokat.

De ha hallatni akarja majd magát,

Inkább érintsen meg most másokat.

 

Turi Károly/ 2015/ 06/ 16/(Hotel dinom coeli , Dolni kounice  Csehország )

 

 

 

TURIKARI68•  2020. december 19. 16:15

A temetőbe tavasszal.

A temetőbe tavasszal.

 

Nehéz csönd ül itt,

S hallgatás a mélység fölött.

Csak a rigónak van igaza,

Ki tán kapocs, e két világ között.

 

Megőrzöl-e majd,

A világnak belőlem valamit?

Ha férjül fogadnak a csillagok,

Ha akkor keresnek itt, amikor már nem vagyok.

 

Az embernek van választása,

Hát nekem pont írnom kellet?

Melyben a szívem lett néha romlott! A lelkemet meg a csendnek,

Odadobta, mint a koncot.

 

2015/05 / 11/ 08:00