Kapcsolat.

 

 

Egy olyan helyről jött velem egyszer ez a gondolat

Hol még nem volt szilárd boltozat mindened mi van ott szerezted

A zajon túl, a vegyszer konyhádban, de nem marad.

Most csak az a kérdés ahol üt még az ér otthon a haza előtt…

Ha keresztet vet az ember, akkor vajon mit arat.

/

De befogadott már e hely

Felnőttet s árván gyermeket.

Aki ha nem is a saját lábán,

De oda egyszer én is elmegyek.

/

Itt jóllaknak velünk a férgek,

Kik színt úgy maguk is éheztek.

A hős katonát ki nem harcol már teérted sem másokért…

Mert mindenkit kivégeztek.

/

És én mit mondjak majd neki, ha jő a halál felesleges életemért

E reszkető hangon mely Magyarul beszélni tanult a mának.

Hova dugjam szöveteim, s velük a szerelem édeskeserű ízét…

Melyet, ha megkóstolna, nem főzne tovább e szavak után a bánat.

/

Lészen tán oly anyag mely befogad majd engem is

S e tengelic fogat, a mindenség elé repítve valóra váltja bennem az álmokat.

Hűen leírja ezt az áruló kort bennem-istent gyanítva Szodoma…

De az anyanyelv tudja mi a dolga, engem tanítva majd rólad másokat.

Gic/ 2026/ 07/ 29.