Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Itt is jártam.
TURIKARI68 2020. június 4. 06:18 olvasva: 194
Itt is jártam.
Születtem köletlen
Az ég alatti csürbe.
Eldúgtak árnyéknak könnyeden,
Játéknak női ridikűlbe.
Rúzsal rajzoltam,
Szavaim puderba hemperegtek.
Itt is jártam már!
Habár miután elmegyek nagy titok lehetek az embereknek.
Ha lehullik rólam húsom ,
Lepereg rólam mint falról a vakolat.
Akkor sem értenek majd,
Hogy értük hasadtam folyton mint az atom,
És tünök miattuk el mint az alkonyat.
Ott is jártam mint a bánat, forró csók mögött
Ahogy születik majd elmúlik.
Ahogy egy pojáca kedvedért
A férfiból néha elöbúvik.
De a talajvíz tisztább mint az élet,
Nem hagy maga után mosatlant.
Megtőrli utánam poros ajkát,
Mi után csobbantam.