Ilyen is kellet.

 

Az éjjel veled álmodtam,

S nem féltelek szeretni.

Én, ki eddig messze jártam az igazságtól,

Éberen foglak keresni.

 

Én a rattan, ahogy belőlem,

Mint ágak hegyéről a rügy úgy hit pattan!

Mert kikelet vagy s szeretlek, egy madárként szállok feléd az égen.

Kereslek éjjen s nappal,

Akár a szerelmet babám a szemében.

 

S amennyi fájdalom gyötrelem itt volt,

Miközben tanított az élet mégis.

Most látom csak úgy, ahogy te nézted

Nem maradt rajtam már egy sötét folt sem,

De biztos kellet ide olyan, mint én is.

 

S ha csak ez az álom jutott volna

Már megérte a valóság most.

Fizetett helyetted a bánat, és én minden könnycseppet írtam,

Addig sírtam, még meg nem láttam a magasságost.

 

 

 

 

Ezért nem lesz többé köröttem csend,

Bár ellopott az idő, mint egy kincset elcsent, miközben szóltam.

Még alszom, valahol mélyen azt kérdezem majd tőled,

Hogy kellette ide olyan, amilyen én voltam.

 

Oroszi / 2022/02/12.