illés szekere.

TURIKARI68•  2023. október 9. 17:20  •  olvasva: 46

 


 Bederengi a teret utánad szavam, s az elme,

 Akár a holdbéli csónakos az árva,

Mert volt itt egyszer, aki e vízen járva a holttengeri utat.

E gyáva önmagam félelme mit átitat a vegyszer

Ha elhagyja a koponyát, csigaházát,

Nem e csapja be őt majd a tudat.

 

 

Ha jő a hajó a tejúton s a rabbi hiszünk e szónak

Ki az ki akar majd maradni, s ki száll be utolsónak!

Mely úton a haza is délibáb, mert talán csak még-még odább van a valóság.

de ragaszkodván hozzánk ez az anyag kézzel, lábbal,

Vissza belénk nyalva e láppal,

Mint egy érzéki csalódás.

 

 

 

Valamit fel kellene adni! Ami mocskos tagadni,

Azt hogy nem kell mindent kitapintani

Ha jő az emberfia valahonnan,

Ki az ki kapaszkodni képes a hit erejébe!

S bele ugrani vala onnan,

Illés szekerébe.

 

 

Oroszi/ 2023/10/09.

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!