Igor halála.

Igor halála.

 

Hajnalban búcsúztunk, mint a legszebb álom Igor!

Akkor, amikor a rigó már bátran fütyölt.

S nem láthatta az addigi világot senki,

Ami bennünk akkor összedőlt.

 

Fütyölj te madár! Zsibongjatok min, ti kik éltek még!

Most nem bírom el a csöndet!

Mert ami könnyem volt eddig,

Az ezekhez csak lágy és könnyed.

 

Ellopott tőlem a szeszéjes április,

Sokan azt hiszik kiskutyám, a te gazdád dilis.

Mert a régi útjainkon vezet portyám,

Fütyörészve, hátha előbukkansz valami csoda folytán.

 

Hiába mondták, hogy az ember,

Ne szeresen így állatot.

De nálam a bánat mindennapos vendég,

Melyben még az isten is, valósággá vállhatott.

 

Ki is igazíthatna útba engem, ha nem ő!

KI megmondja majd, merre, hova, és miért!

De hiába nyújt ő kezet mindennap,

Ha az enyém csak a felhőkig ér.     Igor kutyám emlékére (1998-2014)

Turi Károly /2014/ 04/ 18