Hannácska

Hannácska.

Találgattam sokszor álmaiban,

Hogy milyen is leszel majd. 

Ha boldog leszek végre,

S nem vonzom be többé a bajt.

Győzködtem a jövőt,

Engedje meg neked hogy belém lássál.

Mit nem mutattam soha senkinek,

Te abba a világba most valósággá váltál.

És én jöttem feléd először szavakkal,

Majd kezedet kértem, virággal folyton.

Hagytam üzenetet a virtuális térben ,

Titkon már ölelve, minden lehetséges módon. 

A szívem szakadt esténként ,

Mikor hallottam talán mást szeretsz.

Egy tolvaj volt akkor  bennem a remény ,

Ki ha lopva is, de megszerez.

De győzött a szív ,

S én sok mindent most tanulok.

Hogy milyen is ha boldog az ember,

Mikor hozzád simulok.